Az egészséges csecsemő intenzív növekedési és fejlődési igényeit 6 hónapos korig a kizárólagos szoptatás (anyatej) kielégíti. Az anyatej a csecsemő legmegfelelőbb tápláléka. Ha a szoptatás nem lehetséges, akkor csecsemő-tápszerrel, mesterséges táplálásra van szükség.

Féléves kor után már az anyatej önmagában nem fedezi a csecsemő tápanyag- és vitaminszükségletét, de még kb. 1 éves korig a fő tápláléka marad.  Javasoljuk a szoptatás folytatását 2 éves korig, sőt azon túl is, ha az anya és a gyermek úgy kívánja.

Amit jó tudni a szülőnek

(4-) 6 hónapos korban kezdjük meg a csecsemő hozzátáplálását. A hozzátáplálás időszerűségét a csecsemő értelmi- és mozgásfejlettsége jelzi (érdeklik az ételek, lenyeli a pépeket, fél-ülőhelyzetben etethető). Ha a csecsemő beteg, elhalasztjuk az új ételek adását.

Az ételeket a szoptatás előtt kínáljuk, így fokozatosan helyettesítünk egy-egy étkezést a szilárd táplálékkal. A reggeli és esti szoptatás megmaradhat 1-2 éves korig.

Az ételeket kiskanállal adjuk, a mennyiségüket fokozatosan emeljük, 10-20 grammról 200-250 grammra. Közben követjük a csecsemő toleranciáját, igényeit (étvágy, széklet). 3-5 naponként vezethetünk be újabb ételeket. Az ételeket nem sózzuk, nem cukrozzuk.

A tápszerrel mesterségesen táplált csecsemők napi 120-180 ml folyadékpótlást igényelnek (víz). Ezt pohárból vagy csőrös itatóból kínáljuk.

Gyakorlati tanácsok

A fogak megjelenése után ajánlott a pépesített ételekről áttérni a darabosabbakra. Ha egy ételt a csecsemő visszautasít, azt 8-10-szer türelmesen újra lehet próbálni.

Ha a csecsemő önállóan tud ülni, akkor ajánlatos a családi asztalnál etetni. Soha ne használjuk az evést jutalmazásra, büntetésre, nyugtatásra. Betegség esetén ne keverjük a gyógyszereket a csecsemő ételébe vagy italába.

Az élelmiszerek bevezetésének sorrendje nem szigorúan kötött. Az első szilárd étel lehet a zöldségekből készült főzelék vagy a gyümölcspüré, esetleg gabonafélékből készített kása.

A főzelékek bevezetése főtt burgonyával kezdődhet és ezt használhatjuk később a főzelékek alapjául, illetve sűrítésére. A burgonya után következhet a sárgarépa, cékla, saláta, sütőtök, tök, brokkoli, kelbimbó, spenót, zöldborsó (héj nélkül), zöldbab, később a káposzta, karfiol.

A gyümölcspürét nyers, jól megtisztított gyümölcsökből készítjük. Az alma és őszibarack után óvatosan kipróbálhatunk más idénygyümölcsöket is: meggy, sárgadinnye, cseresznye, hámozott szilva, majd a toleranciának megfelelően körte, déli gyümölcsök (narancs, banán) következhetnek. A gyümölcspüréhez ne adjunk kekszet, piskótát.

6-7 hónapos kortól a főzeléket hússal gazdagítjuk (csirke, sovány sertés, borjú) 10-15g-mal kezdve, 1 éves korra 25-30g. Hal és csirkemáj legfeljebb hetente egyszer adható.

6-7 hónapos kortól a főzelékekhez növényi olajok (oliva, repce, napraforgó) adása javasolt: 100 grammhoz 1 kávéskanállal. Az olajat a kész ételhez keverjük, nem főzzük.

8 hónapos kortól adható a tojás sárgája, jól megfőzve, majd később a fehérje is, heti 2-3 alkalommal.

A hozzátáplálásban használt gabonafélék lehetnek: rizs-, búza-, árpa-, rozs-, zabpehely, illetve ezek keveréke. Ezeket joghurttal, gyümölccsel, túróval, csecsemőtápszerrel keverjük (kása).

1 éves kor előtt nem adható élelmiszerek: kakaó, méz, a gyógyteák többsége, csírák, nyers saláta, retek, paprika, uborka, száraz hüvelyesek, aprómagvas gyümölcsök, savanyúságok, felvágottak, húskészítmények, tehéntej.

A fő allergiát kiváltó élelmiszereket (tej, tojás, dió, mogyoró, hal, glutén) javasolt (4)-6 hónapos kor után nagyon kis mennyiségben, nem rendszeresen, bevezetni az étrendbe, csökkentve így a későbbi allergiás reakciók kialakulását.

A kiegészítő táplálás fokozatos és zavartalan folyamata meghatározza a gyermek későbbi étkezési szokásait, amely fokozatosan megközelíti a család megszokott étrendjét.