A fejtetű fertőzés előfordulása egyidős az emberrel. Az ókori fésűk fogazatának méretezése is arra utal, hogy fejtetű eltávolítására használták. Az AAP októberi összefoglalója [Dawn Nolt, Scot Moore, et al, COMMITTEE ON INFECTIOUS DISEASES, COMMITTEE ON PRACTICE AND AMBULATORY MEDICINE, SECTION ON DERMATOLOGY: Head lice. Pediatrics October 2022; 150 (4): e2022059282] hívja fel a figyelmet, hogy a fertőzés jelenléte nem kellene társadalmi megbélyegzésnek számítson, hisz nem a személyes higiéniai deficit az oka és nem tehető felelőssé más fertőzéses úton terjedő betegségért sem. Emellett egy frissített kezelési sémát és részletes gyógyszerleírást is ismertet.

Fontos az egészségügyi szakemberek bevonása a helyes diagnózis és kezelés folyamatába, nem utolsó sorban a nevelők, tanárok és szülők oktatásába. Gyakori a parazitaellenes szerek nem megfelelő használata a pedagógusok, nevelők körében, ezáltal is erősítve a gyógyszer rezisztencia mértékét. Előfordul, hogy alternatív kezelési módokhoz nyúlnak, melyek nem idézik elő a várt gyógyulást, illetve téves diagnózis és kezelés születik.

Etiológia: A fejtetű csak emberen élő ektoparazita. A kifejlett példány 2-3 mm hosszú (szezámmag nagyságú), 6 lábú, szürkés fehér. Helyváltoztatása kúszás, mászás által történik. Fejlődési ciklusa során pete (serke), lárva, majd ivarérett nőstény, hím egyedek fejlődnek ki. A nőstény egyed napi 10 petét rak és 3-4 hétig aktív. A serkéket az egyes hajszálak tövéhez rögzíti (kb.2-10  mm-re a fejbőrtől),  melyek 8-12 nap alatt bújnak ki.Vazodilatációs és antikoagulaciós hatású nyálat fecskendez a fejbőrbe, mely által helyi bőrviszketést okoz.

Epidemiológia: Bármely típusú hajat érint. Ez nincs összefüggésben a haj hosszúságával, illetve a tisztálkodási szokásokkal.

Terjedés: Direkt fej-fej kontaktussal adódik át. A tanulmányok alátámasztják, hogy közvetett úton (fertőzött személy tárgyai: fésű, hajkefe, sapka, bukósisak, párna, ágynemű, stb.) jóval kisebb eséllyel terjed. Ezt a tényt érdemes szem előtt tartani a prevenció tervezése során.

Diagnózis: tünetek jelenléte esetén (fejbőr viszketés, állandó vakarózás és helyi kipirosodás) ajánlott a fertőző példányok felderítése (szemmel és kézzel). A serke legtöbb 1 cm-re tapad meg a hajszál tövétől, gyakoribb a fül mögötti és a tarkó tájéki hajzatban. Az eltávolításban segítségünkre lehet az erre a célre gyártott „sűrű fogazatú fésű”. Az erősen tapadó serkét fontos megkülönböztetni a hajkorpától, az elhalt hámsejtektől, illetve a gombás fertőzésektől. 

Kezelés: A célzott kezelés csak aktív fertőzésben adható. Figyelembe kell venni a biztonságot, a hatékonyságot, a toxikus kémiai anyagok hiányát, az egyszerű alkalmazhatóságot és elérhetőséget. Az Amerikai Élelmiszer-és Gyógyszerügyi hatóság által ajánlott készítmények előnye, hogy teljes biztonsággal alkalmazható terhes-, illetve szoptató édesanyáknál. Az alábbi táblázatban foglaltuk össze a lényeges jellemzőiket:

* Megfelelő tisztítás után be kell dörzsölni a nedves hajat és fejbőrt, illetve száraz hajat (készítményfüggő, lásd táblázat), majd 10 perc várakozás után le kell öblíteni.  Az azt követkő 24-48 órában nem ajánlott a hajmosás. Kezelés ismétlése szükséges, ha a fejtetvesség perzisztál (első kezelést követően kb. 1/3 arányban figyelhető meg a terápiás hatás elmaradása).
** Romániában forgalmazott, emberi használatra engedélyezett

Előfordulhat enyhe égés- vagy viszketésérzés a fejbőrön. Ez kezelés utáni helyi mellékhatás, nem hordozza magában a terápia ismétlésének szükségét. Az említett mellékhatások megszüntetésében segítségünkre lehetnek bizonyos antiallergén szerek (helyi kortikoszteroid vagy szájon keresztüli antihisztamin). Abban az esetben, ha elmarad a terápiás válasz, gondolhatunk: helytelen diagnózisra, az adherencia hiányára, elégtelen kezelésre, újrafertőződésre, illetve gyógyszer rezisztenciára. 

Ismeretesek házi praktikák, alternatív kezelési módok, melyek hatékonysága és biztonságossága megkérdőjelezendő. Az Amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerügyi hatóság jelentései is ezt támasztják alá, tehát nem ajánljuk, mivel vérkeringésbe vagy anyatejbe kerülve toxikus hatást fejthetnek ki.

Ilyenek például a „természetes” vegyületek, esszenciális illóolajok összetevői: anetol, cineol, fahéjaldehid, p-cimen, eugenol, linalool, limonene, pulgeone, terpineol, timol . Parazitaellenes hatásuk ugyan bizonyított, azonban az emberi szervezetre kifejtett egyéb hatásaik nem tisztázottak, nehezen nyomon követhetők.

A “házi módszerek” közé sorolható továbbá a petróleum sampon, olvasztott vaj, margarin, majonéz, növényi olajok, olívaolaj használata, melyek okkluzív hatásuk által érik el a fejtetvek fulladását. Hasonló hatású a dimethicon, mely Romániában állatparazítózisokban szabadalmaztatott szer, külföldi tanulmányokban bizonyítottan hatásos gyermekek fejtetvességében is, de jelenleg térségünkben nem engedélyezett.

Ebbe a kategóriába tartozik még az ecet, aceton, vodka, fehérítő, WD-40, utóbbiak erőteljes helyi irritáló hatásúak, szembe és nyálkahártyára jutva, súlyos mellékhatásokat okozhatnak, ezért ellenjavalltak. 

A kiszárító módszer is ide sorolható, melyben hipotóniás sóoldatot alkalmazva, érik el a pediculocid hatást. A kézzel való eltávolítás egy másik módszer, hatékony kiegészítve egy parazitaellenes szerrel. Segítségünkre lehetnek az eltávolításban speciális sűrű fogazatú vagy rezgéssel működő fésűk. 

Megelőzés: Mint minden más betegség esetén, fontos megtanítani a nevelőket, szülőket a fertőzés helyes diagnosztizálására, kezelésére, illetve a tovaterjedés megelőzésére kontaktszemélyek, használati tárgyak által. Ugyanakkor érdemes a gyerekek, kamaszok számára is jelezni, adott keretek között, miben áll a felelősségük, hogyan tudnak segíteni érintett társaiknak, hogyan védhetik magukat a fertőzéstől. Mindezt olyan formában, hogy  meggátoljuk a stigmatizációt és a kiközösítést. 

A fertőzés megjelenése iskolai vagy más szorosan együtt élő közösségekre jellemző. Éppen ezért fontos nemcsak az adott egyén, hanem a szoros környezetében lévő személyek (családtagok) átvizsgálása és kezelése, illetve azon tárgyak fertőtlenítése, melyekkel érintkezett a terápia elkezdése előtt 2 nappal. A magas/alacsony hőfokon való tisztítás, hatékony módszernek bizonyul a fertőzött ruha, játék, sapka, bútor, szőnyeg, stb. esetén ugyanúgy, mint az adott tárgy műanyag zacskóba való elzárása 2 hetes időtartamra. Elkerülhetetlen lépésnek számít a szoros utánkövetés az elkövetkező 3 hétben (a parazita szaporodási ciklusának periódusa), mely alatt követni lehet a kezelés hatékonyságát is.

A megfelelő óvintézkedés betartása esetén (fej-fej kontaktus elkerülése), nagyon alacsony a tovaterjedés esélye, melyet számos tanulmány is alátámaszt. Következésképp szükségtelen a gyermek, kamasz iskolából való kizárása, mivel kontroll alatt tartható a fertőzés, ha rendszeres vizsgálaton esnek át a tünetekkel rendelkező diákok. 

Összegzés: A fejtetvesség egy fertőző betegség, mely szoros fizikális kapcsolatban élő közösségeken belül terjed, nem mutat összefüggést tisztálkodási szokásokkal. Bármely életkorban előfordulhat, szociális státuszra való tekintet nélkül. Jelen cikkünkben szeretnénk hangsúlyozni, hogy megfelelő kezeléssel és óvintézkedésekkel viszonylag egyszerűen felszámolható betegség, melyhez értelmetlen és káros negatív konnotációkat társítani, megbélyegezni a benne szenvedőket, így akár élethosszig tartó pszichés traumát okozva.

Első osztályosan sikerült személyesen is „megismerkedni” ezekkel a kedves bogárkákkal. Nem túl szép emlék számomra a folyamatos vakarózás, de a tanítónéni hozzáállása annál inkább. Diszkréten kezelte a helyzetet. Értesítette és elátta a szüleimet a megfelelő tanácsokkal, a fejtetű elleni sampont is biztosítva. Természetesen az iskolából sem maradhattam ki. Úgy gondolom, hogy ez a személyes tapasztalat teljes mértékben megerősíti a fenti cikk üzenetét.