Időről időre egyes betegségek nagyobb figyelmet kapnak a közbeszédben. Talán nem túlzás azt mondani, hogy divatossá válnak, majd lassan kikerülnek a figyelem középpontjából, átadják helyüket egy másik divatbetegségnek. Az utóbbi években az ételintoleranciák váltak népszerűvé, közülük gyermekek körében a „népszerűségi toplistán” feltehetően a laktózintolerancia vezet.
Már megszoktuk, hogy a laktózintoleranciát sok szülő összetéveszti a tejfehérje allergiával, hogy betegségnek tekintik (holott nem az), és hogy emiatt felesleges diétákat folytatnak – úgy tűnt, hogy ebben a témában már nem érhet minket meglepetés. Mégis meglepett az, hogy manapság egyre több laktózintoleranciát bizonyító genetikai vizsgálatot végeznek csecsemőknél (!) vagy 1-2 éves gyermekeknél.
„Intoleranța la lactoză (test genetic)” – ez a pontos megnevezése annak a vérvizsgálatnak, amely a laktózintoleranciát genetikailag bizonyítja, körülbelül 300 lejbe kerül, a kisebb laborokba az eredmény átlagosan 5-7 nap alatt érkezik meg. A lelet apróbetűs lábjegyzetében olvasható, hogy amit mér, az a „deficiența primară de lactază” – ennek magyar neve: felnőtt típusú laktózintolerancia. Fontos hangsúlyozni, hogy négyféle laktózintolerancia létezik, ezek közül ezzel a genetikai vizsgálattal csak a primér, felnőtt típusú laktózintoleranciát tudjuk kórismézni.
A megnevezés némileg félrevezető, ugyanis primér laktózintolerancia esetén nem csak felnőtteknél jelentkezhetnek panaszok, néha már 5 éves kortól észreveheti a szülő, hogy tejfogyasztás után a gyermeknél puffadás, hasi görcsök, vizes hasmenés jelentkezik. Nagyon-nagyon ritka, hogy 2-3 éves kor után már megjelennek ezek a panaszok. 2 éves kor alatt pedig primer laktózintolerancia miatt ilyen panaszok nem fordulnak elő. Soha, senkinél. A gyakoribb éppen az ellenkezője: ha bizonyított is a genetikai laktázhiány, az esetek túlnyomó többségében gyermekkorban semmiféle emésztési panasz nem jelentkezik. Ezt bizonyítja temesvári szerzők 2023-ban, a Children folyóiratban megjelent angol nyelvű közleménye [1]. Tanulmányukban 87 gyermeket vizsgáltak. Azt találták, hogy a genetikai vizsgálat eredményétől függetlenül a gyermekek átlagosan ugyanannyi tejet fogyasztottak és legtöbbjüknek nem volt semmiféle panasza vagy csak enyhe tünetei jelentkeztek.
Ugyanez a kutatócsoport egy korábbi cikkében [2] úgy becsülte, hogy Romániában a gyermekek 52%-a genetikailag laktózintoleráns. Tehát bármilyen panasza legyen a gyermeknek, ha genetikai laktózintolerancia tesztet végzünk, kb. 50% eséllyel pozitív eredményt kaphatunk, ismétlem, függetlenül a panaszok valódi okától. Kivételt képeznek a 2 év alatti gyermekek, mert náluk elméleti esélye sincs annak, hogy primér laktózintolerancia panaszokat okozzon.
A pontosság kedvéért meg kell említeni, hogy létezik veleszületett, autoszomális recesszív úton öröklődő primer laktázhiány, de ez nagyon ritka. Ezek az újszülöttek a súlyos hasmenés miatt az újszülött osztályt sem tudják elhagyni, amíg ki nem derül a betegségük pontos oka [3]. Ez a betegség nem tévesztendő össze a 28-32 hétre született koraszülöttek laktózintoleranciájával, amely rövid ideig tartó, átmeneti kórkép, néhány hét alatt rendeződik.
Két éves kor alatti betegeink körében ha elő is fordult laktózintolerancia, az gyakorlatilag minden esetben szerzett (secunder) laktázhiányt jelentett, amely vírus-, baktérium- vagy gyógyszer (pl. antibiotikum) okozta hasmenés után maradt vissza. Nagyobb gyermekeknél a háttérben előfordulhat lisztérzékenység vagy gyulladásos bélbetegség. A secunder laktázhiánynak nincs köze az „Intoleranța la lactoză (test genetic)” megnevezésű vérvizsgálathoz, még akkor sem, ha az pozitív eredményt mutat.
Idézett cikkek:
[1] Pienar, Corina, et al. „Genetic predisposition to primary lactose intolerance does not influence dairy intake and health-related quality of life in Romanian children: A hospital-based cross-sectional study.” Children 10.6 (2023): 1075.
[2] Pienar, Corina, et al. „Anthropometric and metabolic profile of children with gene polymorphisms for primary lactose intolerance.” Experimental and Therapeutic Medicine 22.5 (2021): 1333
[3] Wanes, Dalanda, Diab M. Husein, and Hassan Y. Naim. „Congenital lactase deficiency: mutations, functional and biochemical implications, and future perspectives.” Nutrients 11.2 (2019): 461.
Kép forrása: „[23/365] Milk” by Sander van der Wel, licensed under CC BY-SA 2.0
