Egy májusi kormányrendeletnek próbálnak megfelelni azok a bevásárlóközpontok, amelyek a bejáratnál infravörös lázmérőt használnak szűrővizsgálathoz. Úgy tűnik, formális eljárásnak tekintik a szkennelést, ugyanis gyakran látni, hogy kézen (többnyire kézháton) mérik a hőmérsékletet. Ha eléggé hosszú ideig fennmarad ez a gyakorlat, könnyen bekerülhet az a tévhit a köztudatba, hogy akár kézen is lehet lázat mérni. Nem kellene.

Az emberi test felületének hőmérséklete testtájanként változó. Akinek szobahőmérsékleten hónaljban 36.4°C-ot mérünk, annak a fejbőrén körülbelül 34.8°C, karján 33.5°C, kezén 33.2°C, lábán 30.1°C, lábujjain pedig 29.1°C lesz a hőmérséklet. [1] A kéz hőmérsékletét közelebbről vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a tenyér közepén néhány °C-al magasabb a hőmérséklet, mint az ujjak végén, tehát nem mindegy, pontosan hova irányítja az infrahőmérőt a bevásárlóközpont szigorú őre. [2] Másrészt, akik már ápoltak lázas gyermeket tudják, hogy magas láz esetén is jéghideg lehet a beteg keze. Egyértelmű, hogy a „kézlázmérés” mint olyan, járványtanilag teljesen haszontalan. A testfelszín hőmérséklete (köpenyhőmérséklet) tehát testtájanként nagyon változó, ezzel szemben a test belsejében (maghőmérséklet) az egyes szervek között azok vérellátásától függően legfeljebb néhány tized °C különbség mérhető. A maghőmérséklet a gyakorlatban jól mérhető végbél hőmérőzéssel, a kapott érték 0,3-0,5°C-al magasabb, mint amit hónaljban mérhetünk. A módszer hátránya, hogy nemcsak a felnőttek számára, gyermekeknek is kellemetlen, csecsemőknél akár sérülést is okozhat. Gyermekek testhőmérsékletét lehetőleg digitális lázmérővel, hónaljban kell mérni. A homlokhőmérők kevésbé pontosak, a napi gyakorlatban nem ritkán tapasztaljuk, hogy infravörös lázmérő lázas gyermeknek nem mutat emelkedett hőmérsékletet a homlokán. Ezt a szakmai közlemények úgy fogalmazzák meg, hogy viszonylag alacsony a módszer szenzitivitása (80-90%). [3] Főleg a láz kezdeti, emelkedő szakaszában pontatlan a mérés. Az infravörös fülhőmérők megbízhatóbbak, azonban a helyes használathoz megfelelő technika elsajátítása szükséges, ezért szülők számára véleményünk szerint nem ajánlott.

Visszatérve az infravörös homlokhőmérős szűrővizsgálatokra, azok hatékonyságáról már január óta folyamatosan jelennek meg közlemények, amelyek a főbb következtetésekben egyetértenek [4]

• egészséges, láztalan személyek hőmérsékletét jól méri, de a
• koronavírusos és/vagy lázas betegeknek csak egy kis hányadát képes detektálni (ugyanis vannak tünetmentes betegek, láz csak az esetek 45%-ban jelentkezik, a lappangási fázisban még nincs láz, de már fertőzhet, az éppen lázas betegek esetében sem mindig mutatja ki a lázat, a beteg előzőleg lázcsillapítót vehet be, hogy elfedje a tünetet, stb).

Tehát ne keltsen senkiben hamis biztonságérzetet, hogy lázat mérnek a kapunál. Érdemes-e egyáltalán ilyen módon szűrést végezni? Vitatható. Véleményem szerint a helyesen elvégzett szűrés így is hasznos: sokakat visszatarthat attól, hogy betegen induljanak bevásárolni, adott esetben megakadályozhatja betegek belépését forgalmas üzletekbe, állandó figyelmeztetést jelent, hogy több-kevesebb kockázattal jár zsúfolt helyekre belépni. Másrészt elvi kérdés, hogy a jelenleg rendelkezésre álló eszközöknek bármennyire is csekély a hatékonysága, akkor is harcolni kell a járvány ellen – azzal, ami van.

Az ajtónál megkérdeztem az őrt, miért nem homlokon méri a lázat. Vállat vont, röviden válaszolt: Mert mindenki a kezét tartja.

• [1] Childs, Charmaine. „Body temperature and clinical thermometry.” Handbook of clinical neurology. Vol. 157. Elsevier, 2018. 467-482.
• [2] Carmo, J. P., et al. „Integrated thin-film rechargeable battery in a thermoelectric scavenging microsystem.” 2009 International Conference on Power Engineering, Energy and Electrical Drives. IEEE, 2009.
• [3] NICE guidance – Feverish illness in children: Assessment and initial management in children younger than 5 years, published May 2013
• [4] Quilty Billy J , Clifford Sam , CMMID nCoV working group , Flasche Stefan , Eggo Rosalind M: Effectiveness of airport screening at detecting travellers infected with novel coronavirus (2019-nCoV). Euro Surveill. 2020;25(5).