2023. december 5-én Romániában kanyarójárványt jelentett be az Országos Közegészségügyi Intézet, mivel 29 megyében több mint 2000 kanyarós esetet regisztráltak. 2024. június 9-ig folyamatosan emelkedett az esetszám, összesen 18146 kimutatott kanyarós beteg volt Romániában. Megyék szerint, Brassó 2074, Maros 1216, Kovászna 458, Hargita 272 esettel szerepelnek az országos, nyilvános statisztikában. Eddig 18 halálos esetet tartanak számon (mind oltatlan betegek voltak).
A kanyaró egy gyermekkori, vírusos, fertőző betegség, mely a kötelező védőoltás bevezetése előtt endémiás volt Európában. Általában gyermekkorban megtörtént a fertőződés, és kialakult az immunitás a betegséggel szemben. Nagyobb járványok 2-5 évenként alakultak ki.
Az oltás (RRO, MMR) legyengített kórokozókat tartalmaz, 1 éves kor körül kapják a csecsemők, 90-95%-os védettséget biztosítva számukra. 6 éves korban javasolt az emlékeztető oltás felvétele. Járványok alatt (idén is) már 9 hónapos korban kapnak úgymond nulladik oltást, hogy már korábban védettek legyenek. Kisebb csecsemőknek is jól jönne a védelem, de ez az oltás náluk nem hatásos.
Mára, az oltásnak köszönhetően, megváltozott a betegség járványtana, ritkábbak a járványok, és inkább azokra a területekre korlátozódnak, ahol alacsony a lakosság átoltottsága. Ezeken a területeken a betegség gyorsan elterjed, a fogékony egyének között, mivel a fertőzőképesség nagyon magas, közel 100%-os. A nyájimmunitás kialakulásához 95%-os átoltottságra van szükség.
A betegség tünetei 10 napos lappangási idő után jelennek meg, magas lázzal, orrfolyással, kötőhártya gyulladással, köhögéssel kezdődik, majd 3-4 nap múlva jelentkeznek a tipikus vörös kiütések az arcon, testen, végtagokon. Társulhat étvágytalanság, hányás, hasmenés, kiszáradás.
A kanyaró súlyosabb lehet csecsemőkorban, felnőtteknél, terheseknél. Az immundeprimált betegek esetében nagyon gyakoriak a szövődmények és a halálhoz vezető súlyos formák. Átlagosan minden negyedik beteg kerül kórházba, tehát a reális esetszám a kimutatott és lejelentett esetek többszöröse.
A szövődmények kialakulása viszonylag gyakori (30%). 1000 beteg közül 1-3 esetben lehet halálos kimenetelre számítani. Gyakoribb szövődmények: otitis media (vagyis középfül-gyulladás, 7-9%), pneumonia (tüdőgyulladás, 1-7%), hasmenés (8%), encephalitis (agyvelő gyulladás, 0.1%). Ritka, de nagyon súlyos szövődménye a kanyarónak a SSPE- Subacut sclerotizáló panencephalitis (1:100 000 eset).
A betegség lezajlása után gyakran alakulnak ki újabb, késői szövődmények: bakteriális tüdőgyulladások, mellhártya gyulladás, meglevő TBC fellángolása, mivel a kanyaró maga is átmeneti immundeprimált állapotot okoz a betegeknél.
Összefoglalva
A kanyarón innen:
- van védőoltás, ami kötelező volna, de különböző okok miatt sokan nem kapják meg (oltásellenesség, hanyagság, migráló életmód, családorvoshiány, álhírek terjesztése a médiában, stb.)
- a csökkent átoltottság miatt nem tud kialakulni a nyájimmunitás
- járványok alakulnak ki, amelyek gyorsan terjednek az oltatlan populációban
- megbetegednek a krónikus betegek, immundeptimáltak, a még be nem oltott csecsemők, a részlegesen oltottak, stb.
A kanyarón túl:
- a szövődményes esetek több vizsgálatot, kórházi kezelést igényelnek, leterhelve az egészségügyi ellátást,
- a szövődmények súlyosak, esetleg halálosak is lehetnek,
- a késői szövődmények - bakteriális tüdőgyulladások, mellhártya gyulladás, TBC fellángolása, SSPE maradandó károsodásokat okozhatnak.
Forrás:
Institutul Națiomal de Sănătate Publică, Centrul Național de Supraveghere și Control al Bolilor Transmisibile: Situația rujeolei în România-09.06.2024.
European Centre for Disease Prevention and Control: Measles.
Márciusban a Tik-tok felületen egy újabb kihívás terjedt a fiatalok körében: ki melyik részét meri elfogyasztani a tulipánnak. Tudni kell, hogy a tulipán levele, virága, de főként a hagymája mérgező. Fontos, hogy felhívjuk a szülők figyelmét erre és ehhez hasonló mérgező növényekre, amelyekről talán nem is gondolnák, hogy mennyire veszélyes lehet, főként csecsemőkre, kis tipegőkre, akik mindent a szájukba vesznek. Nem kell megválni e növényektől, csak olyan helyre tenni, ahol a gyermekek nem érik el.
Tovább olvas ...
Az orbitális cellulitisz a szemüregi és szemüreg körüli kötőszöveti gyulladás. A periorbitalis cellulitis jóval gyakoribb, mint az orbitalis cellulitis és gyakrabban fordul elő 5 év alatti gyermekekben. A cellulitisz etiológiája általában fertőző ágens, a nem oltott páciensek esetében a Haemophilus influenzae elsősorban, de gondolnunk kell Streptococcus pneumoniae, Staphylococcus aureus-ra, Chlamydia-ra is.
A vas feltétlenül szükséges gyermeke táplálásában, hiszen hiánya az egyik leggyakoribb betegséget, a vashiányos vérszegénységet okozza. Ennek előfordulása a leggyakoribb 4-6 hónapos korban, amikor a vasat vaskészítmény formájában pótolni kell. A másik leggyakoribb érintett korcsoport az 1-3 éves gyerekek.
A vas az élelmiszerekben két formában van jelen. Az egyik a hem vas, a másik a nem hem vas. Hem vas található a májban, vörös húsokban (marha, sertés), a szárnyasokban, halakban, tojásban, állatok vérében. Nem hem vasat tartalmaznak a növényi eredetű élelmiszerek, így a magas vastartalmú zöldségek (cékla, spenót) és gyümölcsök (szeder, ribizli) is, de a növényi forrásokból leginkább a fügéből, diófélékből és a mandulából tud legjobban hasznosulni ez a típusú vas.
Tovább olvas ...