Közeleg a bronchiolitis-szezon. Ennek apropóján röviden bemutatjuk a tavaly megjelent „Frissités - 2022-es olasz irányelvek a csecsemők hörgőgyulladásának kezeléséről” című cikket, amely összefoglalja Olaszország aktuális ajánlásait a csecsemők bronchiolitisének kezelésére vonatkozóan. Ezek az irányelvek az egészségügyi szakemberek számára a legfrissebb jó gyakorlatokat mutatják be a bronchiolitis diagnosztizálására, kezelésére és megelőzésére. A cél az, hogy ezt a patológiát jobb eredménnyel tudjuk kezelni.
A bronchiolitis az egy éves kor alatti kórházi beutalások leggyakoribb oka. Az RSV (respiratory syntitial vírus, a köznyelvben óriássejtes vírus) évente világszerte, az európai országokban november-április között járványszerűen okoz megbetegedést, jellemzője a kislégúti hám gyulladása, ödémája, fokozott nyák szekrécióval. Specifikus antivirális terápia jelenleg nem áll rendelkezésre – bár klinikai vizsgálatok már folynak – így a kezelés csak tüneti: megfelelő oxigenizáció és hidráltsági állapot biztosítása.
A betegség diagnózisa klinikai: RSV vírus előfordulása igen gyakori a populációban, de megbetegedést jellemzően 1 év alatti csecsemőkben okoz, 6 hónapos kor alatt találkozunk súlyosabb lefolyással. 2-3 napos hurutos előzmény után a csecsemőnél szapora és/vagy nehezített légzés, zihálás lép fel, társulhat láz, táplálási nehezítettség. Hat hétnél fiatalabb csecsemőknél sokszor az apnoe az egyetlen tünet. Fizikális vizsgálattal diffúz finom, apróhólyagú szörtyzörejek hallhatók. Változó a súlyosság, és változékony a klinikai lefolyás. Fokozott rizikót jelent a 12 hét alatti kor, a koraszülöttség, a légzési-keringési rendszer egyéb betegége, immunhiány.
Kórházba kell utalni a csecsemőt, ha 12 hetesnél fiatalabb, ismert alapbetegségei vannak (pl veleszületett szívhiba, immundeficiencia), kifejezett mellkasi behúzódások láthatók, légzésszáma 60/min felett van, szobalevegőn 92% alatti oxigén szaturáció mérhető vagy a csecsemő otthoni ápolása, állapotának gondos követése nem biztosítható (rossz szocio- ökonómiai körülmények, nehéz földrajzi megközelíthetőség, közlekedési viszonyok). Amennyiben nincs szükség kórházi felvételre, a csecsemő hozzátartozóit részletesen fel kell világosítani a betegség lényegéről, tüneteiről, lefolyásáról, valamint az otthoni ápolás feladatairól, az állapotrosszabbodás felismeréséről, az ilyenkor szükséges teendőkről.
Az orvosnak pontosan meg kell határoznia azokat a szülő által is megítélhető jeleket, amikor haladéktalanul ismételt orvosi vizsgálatra van szükség:
- a szokásos napi folyadékbevitel legalább 50%-a nem biztosítható,
- száraz, lepedékes nyelv, ismételten nincs vizelet a pelenkában, besüppedt kutacs, feltűnő bágyadtság, érdektelenség,
- több napja elhúzódó magas (tartósan 39 fok feletti) láz,
- fokozódó szapora, ziháló légvétel, hangos nyögés (légzésszám számolása!),
- légzéskimaradás, elszürkülés.
Kórházi felvétel szükségessége esetén is a minimal handling elve érvényesül: rutinszerűen nem kell végezni mellkas röntgenvizsgálatot, kiterjesztett laborvizsgálatokat, vérgáz analízist, bakteriológiai vizsgálatokat (ezekre csak szövődmények gyanúja esetén van szükség). A kórházban alkalmazott kezelés lényege szükség szerinti oxigénterápia, jó hidráltsági állapot biztosítása, élettani vagy töményebb sóoldat inhalációja. Hörgőtágítók, szteroid, antibiotikum rutinszerű alkalmazására nincs szükség, fontos azonban – ismerve a betegség változékony természetét – a csecsemő állapotának ismételt, gondos megfigyelése.
Az RSV bronchiolitis megelőzése védőoltással lehetséges (monoklonális RSV-immunglobulin, palivizumab). A védőoltásban részesítendők körét rendelet szabályozza: jelenleg a 32. gesztációs hét előtt született gyermekeket kapnak térítésmentesen védőoltást.
- Manti, S., & Baraldi, E. (2024). A brief focus on 2022 Italian guidelines on the management of bronchiolitis in infants. Global Pediatrics, 8, 100129.
- medscape.com.
Az idei évben Debrecenben került sor a Kölcsey Központban az évi nagygyűlésre november 14-16 között, ahol a Magyar Gyermekorvosok Társasága egyben ünnepelte a 100 éves évfordulóját. Ebben az évben lett 100 éves a Debreceni Gyermekklinika és a Pécsi Gyermekklinika is, valamint 50 éves a Magyar Gyermekneurológiai Társaság. Az ERPE szakcsoport néhány tagjával mi is részt vettünk ezen a rendezvényen, ahol bemutatásra került a szakcsoportunk is, amelynek 10 éves fennállását ünnepeltük, éppen egy héttel a nagygyűlés előtt. Szívvel-lélekkel-tudománnyal – ezzel a mottóval zajlott az idei kongresszus, rengeteg előadással három napon át.
Tovább olvas ...
A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri rendellenesség gyermekeknél, mely általában funkcionális (működési zavar), de ritkán komolyabb szervi okai is lehetnek. Székrekedés akkor áll fenn, ha a székletürítés ritka (heti 3-nál kevesebb), a széklet kemény, ürítése fájdalmat okoz.
A székrekedés gyakoribb okai:
♦ működési zavar: helytelen táplálkozás, csecsemő étrendváltása, kevés folyadékbevitel, mozgásszegény életmód, pszichés tényezők (bilire szoktatás során, székletvisszatartás iskolai környezetben, egyéb helytelen székletürítési szokások miatt); alkati jellegzetességek és családi hajlam is hozzájárulhat a kialakulásához.
♦ szervi betegség: Hirschsprung-kór, neurológiai vagy anatómiai eltérések, gyógyszerek mellékhatásai (pl. antihisztaminok, vaskészítmények, kalcium tartalmú gyógyszerek stb.), anyagcsere-betegségek, tehéntejfehérje-allergia, felszívódási zavarok.
Lassan beköszöntött az ősz. Itt az ideje elővenni a kabátot, sálat, gumicsizmát és leporolni a Palivizumab (Synagis) alkalmazási előírást.
Romániában 2022 február elsejétől államilag támogatott a Synagis (C3 listán szerepel, 100%-ban támogatott). Passzív immunizálást bíztosít a respiratorikus sinciciális vírus (RSV) ellen. Humanizált, monoklonális IgG típus antitestet tartalmaz, mely rövid távú – nagyjából 1 hónapig tartó védettséget nyújt.
Tovább olvas ...