Dr. Kovács Katalin vagyok, Baróton, Kovászna megyében születtem. 2016-ban végeztem a Marosvásárhely-i Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem általános orvosi szakán. Az egyetemi évek alatt Erasmus ösztöndijasként tanultam Kaunasban (Litvánia) és Budapesten is. Jelenleg utolsó éves gyermekgyógyász rezidens vagyok Bocholtban (Németország). A gyermekgyógyászaton belül újszülöttgyógyászattal is foglalkozom, a beteg vagy kis súllyal született újszülöttek ellátása nagy kihivást jelent számomra.
M-am născut la Baraolt, județul Covasna. Am terminat medicina la UMF Târgu Mureș în anul 2016. În timpul facultății am obținut burse de studii Erasmus la Kaunas (Litvania) și la Budapesta. În prezent sunt medic rezident pediatru în Bocholt (Germania). În cadrul pediatriei mă interesează și neonatologia. Tratarea nou-născuților bolnavi și a prematurilor cu greutate mică este o provocare pentru mine.
A hegymászók egyik legnagyobb kihívást okozó problémájáról, a magaslati betegségről mindannyian gyakran olvashatunk, fontos azonban tudni, hogy nem csak 8000 méteres magasságokban találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Mikor és hogyan alakul ki? Milyen formái ismertek? Hogyan előzhetjük meg? – a magaslati betegség rövid, gyerekorientált áttekintése hasznos lehet a vakációs szezon idején.
Tovább olvas ...
Gyermekkorban a hemangióma a leggyakoribb jóindulató lágyrészdaganat. A csecsemők 4-5%-ának van egy vagy több hemangiómája. Eddig ismeretlen okok miatt, a lányok 2-9%-kal gyakrabban érintettek mint a fiúk. Kialakulásának oka még nem teljesen ismert, de az már köztudott, hogy létrejöttükben nagy szerepe van a hypoxiának. Ezzel magyarázható az a tény is, hogy a koraszülöttek esetében, akiknél a hypoxiás események is jóval gyakoribbak, sokkal nagyobb számban találkozunk ezekkel az érdaganatokkal. Fontos tudni, hogy már a méhen belüli élet során elkezdődik a kialalkulásuk. Bizonyos régiókban az erek kitágulnak, felgyorsul az érfal sejtosztódása, és ennek erdeményeképpen kis, vérrel telt gomolyagok alakulnak ki az adott éren.
Tovább olvas ...
A tejallergia, vagy ahogy az irodalomban legtöbbször olvasható tejfehérje-allergia, gyakorisága két éves kor alatt kb. 0,5-7%-os. Mivel tünetei nagyon vátozatosak gyakran nem diagnosztizálják a betegséget, a szülők pedig abban a tudatban élnek, hogy nagyon sírós, nyűgös gyermekük van, aki gyakran „szed össze” vírus-fertőzéseket.
Kialakulásában, a laktózintoleranciával ellentétben, ahol a tejcukor lebontása akadályozott, a tejben található fehérjéknek, mint például a kazeinnek, béta- és alfa-laktoglobulinnak van szerepe. A gyermek szervezete tejallergia esetén ezeket a fehérjéket idegenként ismeri fel, és túlzott immunreakcióval válaszol rájuk. Ennek erdményeképpen nagyon változatos klinikai kép alakulhat ki.
Tovább olvas ...