GERD-Q kérdőív
Az alábbi kérdőív magyar és román nyelvű változata egy nemzetközi, angol nyelvű kérdőív alapján készült. Célja, hogy segítséget nyújtson a […]
Az alábbi kérdőív magyar és román nyelvű változata egy nemzetközi, angol nyelvű kérdőív alapján készült. Célja, hogy segítséget nyújtson a […]
Múlt hónapban jelent meg olasz szerzők tollából a Non-syndromic hyper-IgE in children: A practical approach c. áttekintő tanulmány. ÖSSZEFOGLALÓ A hiper-IgE, amelyet általában 2000 IU/mL-t meghaladó szérum IgE-szintként definiálnak, gyakori, ugyanakkor összetett diagnosztikai kihívást jelent a gyermekgyógyászati gyakorlatban. Bár az emelkedett szérum IgE-szint gyakran megfigyelhető atópiás állapotokban – például ételallergiában vagy atópiás ekcémában –, illetve
Az „Egészség az egészségügyben” c. kérdőív kitöltőinek visszajelzést igértünk az eredményeikről. Mivel anonim módon történt a válaszadás, így a pontszámokat
Időről időre egyes betegségek nagyobb figyelmet kapnak a közbeszédben. Talán nem túlzás azt mondani, hogy divatossá válnak, majd lassan kikerülnek
2025 szeptemberében a NICE közzétette a pneumónia diagnózisára és kezelésére vonatkozó legfrissebb irányelvét (NG250), amely felnőttekre és gyermekekre vonatkozóan is tartalmaz ajánlásokat. A NICE irányelvek elsősorban angliai szakemberek számára kötelező erejű ajánlások, azonban magas színvonalú, evidenciákon alapuló útmutatásokról lévén szó, amelyre világszerte szakmai standardként tekintenek, minden gyermekellátó orvosnak érdemes ismerni azokat. És el kell gondolkodnunk
A gyermekeknél megjelenő véres széklet hátterében különböző okok állhatnak, amelyeket célszerű életkor, illetve a vérzés helye alapján (felső- és alsó tápcsatornai vérzésként) csoportosítani. Anyatejjel táplált újszülötteknél és csecsemőknél a leggyakoribb okok közé tartozik az anyai mell sérülése, ami miatt a baba lenyelheti az anyai vért. Egészségesnek látszó csecsemőknél gyakran okoz véres székletet a tejfehérje-allergia, továbbá a végbél berepedése minden életkorban gyakori probléma.
A hegymászók egyik legnagyobb kihívást okozó problémájáról, a magaslati betegségről mindannyian gyakran olvashatunk, fontos azonban tudni, hogy nem csak 8000 méteres magasságokban találkozhatunk ezzel a jelenséggel. Mikor és hogyan alakul ki? Milyen formái ismertek? Hogyan előzhetjük meg? – a magaslati betegség rövid, gyerekorientált áttekintése hasznos lehet a vakációs szezon idején.
Az elmúlt években Romániában – nyugati mintára – számos gyermekgyógyászati szubspecilitás létrehozta a maga szakmai szervezetét attól függetlenül, hogy az térségünkben önálló szakterület vagy sem. A társaságok honlapján látható, hogy mindenhol élénk tudományos tevékenység zajlik, konferenciákat szerveznek, némelyek folyóiratot szerkesztenek, kommunikálnak a társszakmákkal és a betegekkel/szülőkkel egyaránt.
A gyermekorvos munkája során gyakran találkozik a phimosis terápiájának kérdésével, ezért fontos, hogy meg tudja különböztetni a fiziológiás és patológiás phimosis-t. Az új nemzetközi ajánlások, fiziológiás phimosis esetén egyre konzervatívabb megoldást kínálnak, így megóvhatjuk a gyermeket a felesleges vizsgálatoktól, fájdalmas beavatkozásoktól és sok esetben egy műtéttől is.
Phimosis: fitymaszűkületről akkor beszélünk, ha a fityma túlér a makkon, a fitymagyűrűt pedig nem lehet hátrahúzni, mert szűkebb a makk átmérőjénél.
2 formája ismert: (A) élettani csecsemőkori fitymaszűkület és (B) kóros, másodlagos fitymaszűkület
Még egyetemistaként szembesültem azzal, hogy a hazai orvosi képzésben hiányos az orvoskommunikációs helyzetekre való felkészülés. Ennek apropóján szerveztük a Szent Balázs Alapítvány keretén belül a tanatológia konferenciát, és kommunikációs workshopokat. Ezek anyagából és a szakirodalomból összeollózott cikk hátha hasznos eszköz lehet a hétköznapi gyakorlatban, hisz ahogy Dr. Pilling János pszichiáter, a SOTE orvoskommunikáció oktatója mondta nekünk: “A rossz híreket nem közölnie kell egy orvosnak, hanem beszélgetni róla a páciensekkel.”