Az interdentális, laterális és addentális szigmatizmus (pöszeség) elsősorban nem esztétikai, hanem logopédiai probléma, mely bizonyos beszédhangok, hangcsoportok helytelen képzésében manifesztálódik. A nyelvlökéses nyelés a logopédiai korrigáláson kívül fogszabályzó kezelést is igénylő diszfunkció. Közös e kettőben a megelőzhetőség, hiszen mindkét probléma jelentős hányada szorosan köthető avagy visszavezethető olyan szokások mint az ujjszopás illetve cumi, cumisüveg használatának időbeli elhúzódására. Az elsődleges célcsoport, vagyis a csecsemőkorú és kisgyerekek szülei azok, akik legtöbbet tehetnek ezen rendellenességek prevenciója érdekében. Továbbá, az egészségügyi szakemberek informálása is fontos jelentőséggel bír a probléma logopédiai vonatkozásainak tekintetében. Egy gyakran – laikusok és orvosok által – kevéssé ismert vagy elbagattelizált témáról lévén szó, fontosnak találom a szülők felvilágosítását e kérdéskörben, illetve szaktanácsadással támogatni az érintetteket, megelőzve a logopédiai terápia szükségességét, a fogászati rendellenességeket vagy akár fül-orr-gégészeti, belgyógyászati problémákat. Mivel a szülőket a családorvosi, szakorvosi rendelőkben lehet leginkább utolérni, fontos a logopédusok és ezen intézmények közötti együttműködés – elsősorban a prevenció, korai felismerés, de a diagnosztika, szakmai tanácsadás, illetve beszédnevelés, reedukáció és korrekció terén is.