A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri rendellenesség gyermekeknél, mely általában funkcionális (működési zavar), de ritkán komolyabb szervi okai is lehetnek. Székrekedés akkor áll fenn, ha a székletürítés ritka (heti 3-nál kevesebb), a széklet kemény, ürítése fájdalmat okoz.
A székrekedés gyakoribb okai:
♦ működési zavar: helytelen táplálkozás, csecsemő étrendváltása, kevés folyadékbevitel, mozgásszegény életmód, pszichés tényezők (bilire szoktatás során, székletvisszatartás iskolai környezetben, egyéb helytelen székletürítési szokások miatt); alkati jellegzetességek és családi hajlam is hozzájárulhat a kialakulásához.
♦ szervi betegség: Hirschsprung-kór, neurológiai vagy anatómiai eltérések, gyógyszerek mellékhatásai (pl. antihisztaminok, vaskészítmények, kalcium tartalmú gyógyszerek stb.), anyagcsere-betegségek, tehéntejfehérje-allergia, felszívódási zavarok.
Következmények
A kezeletlen székrekedés komoly következményekkel járhat: végbélnyílás berepedés, végbélelőesés, aranyér, annak vérzése, akaratlan székletcsorgás (encopresis), vizeletfertőzések. Az első fájdalmas székelés után a gyermek félni fog és visszatartja a székletet. Amennyiben többször ismétlődik ez a panasz, a gyermek a székletvisszatartást akaratlanul megtanulja. A belek kitágulnak a nagy mennyiségű visszatartott széklet miatt, az besűrűsödik, szilárdabbá válik és egyre nehezebben, hosszasabban és fájdalmasabban ürül ki. Ennek az ördögi körnek a megszakításához szeretetteljes türelem, tapintat és kitartás kell.
Kezelés
A kezelés időigényes, több hónapig, akár egy évig is eltarthat.
♦ bélrendszer kiürítése: első lépésként a bélrendszer kiürítése szükséges, rendszerint orvosi segítséggel. Főleg kisgyermekeknél ne próbálkozzanak otthon a szülők kúppal vagy mikroklizmákkal beavatkozni, mert sérülhet a végbélnyílás nyálkahártyája, fájdalmat okozva a gyermeknek, aki még nagyobb ellenállást fog mutatni a következő kezelések alkalmával.
♦ diéta: A gyermek rostokban gazdag ételeket fogyasszon (lásd alább), és kerülje a székrekedést okozó ételeket (pl. banán, csoki, sajt, túró, rizs, keménytojás stb.). Fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, azonban tehéntejből legfeljebb napi 500ml-t fogyasszon.
♦ testmozgás: a belek mozgásba hozását segíti (kerékpározás, séták a barátokkal, kötélugrás, labdajátékok). Iskolás gyermekek esetén ez inkább délután lehetséges, amikor nem kell az iskolapadban ülniük.
♦ gyógyszeres kezelés: rendszerint csak gyógyszeres kezeléssel érhető el, hogy hónapokon keresztül ne legyen a gyermeknek kemény széklete. Erre több típusú gyógyszer is rendelkezésünkre áll (pl. laktulóz, trimebutin, paraffinolaj, macrogolok). Mivel a kezelés hosszú és minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, mindenképpen orvosi felügyelet alatt kell végezni.
♦ székelési szokás kialakítása (toilet training): A gyógyszeres kezelést általában csak azoknál lehet abbahagyni, akik kialakítják a napi székelési rutint. A gyermeket minden nap meghatározott időben (legtöbben felkelés vagy reggelizés utánra időzítik) bilire vagy WC-re kell ültetni kb. 10 percre. A kicsi kaphat egy kanál bélmozgató folyadékot (egy éves kor felett pl. méz vagy olaj) vagy valami rágnivalót a kezébe. Nem baj, ha az első időszakban nincs eredmény. A gyermek szokja meg, hogy ez kötelező program, ami nem okoz fájdalmat. Természetesen ezt a rutint, időpontot lehet módosítani a gyermek és a család életvitele függvényében. Az új szokás csak akkor alakítható ki, ha a szülő kitartó és következetes, de kedvességgel és játékosággal szép eredményeket lehet elérni. Ajánljuk a bilikönyvek (Alona Frankel: Bilikönyv) használatát.
Rostban gazdag ételek:
♦ zöldség- és főzelékfélék képezzék az étrend alapját.
♦ legmagasabb a rosttartalma a száraz hüvelyeseknek (bab, borsó, lencse)
♦ kukorica, zöldborsó, petrezselyemgyökér, káposztafélék, sóska, paraj, gomba, paradicsom, zöldpaprika, uborka, sárgarépa, hagyma stb.
♦ gyümölcsök: málna, ribizli, eper, szőlő, barack, szilva, alma, körte, füge. Aszalt szilva, szilvalekvár, szilvabefőtt.
♦ étkezési búzakorpa, zabkorpa, gabonapelyhek (rozs, zab, búza), hajdina, köles, barna rizs, teljes kiőrlésű lisztek,
♦ barna, magos kenyerek, péksütemények, korpás pogácsa,
♦ olajos magvak (dió, mák, mogyoró, kókuszreszelék, tökmag).
Felelős szerkesztők: Dr. Tóth Zsuzsa és Dr. Kelemen Izabella
Általános érvényű óvintézkedések
♦ Soha ne hagyja a kisbabát felügyelet nélkül az ágyon vagy heverőn.
♦ Soha ne hagyja a kisbabát felügyelet nélkül más gyerek vagy háziállat társaságában!
♦ Soha ne rázza meg a kisbabát! Ha úgy érzi nincs már türelme a kisbabához, forduljon segítségért (férj, nagyszülők, családorvos, gyermekorvos)!
♦ Az első 6 hónapban ne érje a kisbabát közvetlen napsütés!
Anyatejes táplálás, szoptatás
A kisbaba számára az anyatej a legmegfelelőbb táplálék. Hiánytalanul tartalmazza a fejlődéséhez szükséges tápanyagokat és ellentesteket, amelyek védik őt a betegségektől. Az első hetekben szoptatáskor számos probléma jelentkezhet, de ezek a gondok rendszerint maguktól megoldódnak. Néhány tanács a kismamáknak a sikeres anyatejes tápláláshoz:
♦ legfontosabb a pozitív hozzáállás és a kitartás, az első 1-2 hétben a szoptatás fájdalmas lehet
♦ a helyes mellretétellel a fájdalom csökken, kérjen segítséget már az első napokban
♦ szoptasson igény szerint, gyakran (napi 8, akár 12 alkalommal), mindkét melléből
♦ keressen kényelmes szoptatási pozíciót (fekve, ülve), töltsön kellő időt pihenéssel
♦ fogadja el a segítséget a házimunka elvégzésében
♦ táplálkozzon helyesen, változatosan (nem szükséges diétázni) és fogyasszon megfelelő mennyiségű folyadékot (2–3 l naponta). Alkalmanként egy pohár sör/bor/pezsgő vagy a napi egy kávé megengedett. A szoptatás nem büntetés!
A napokban jelent meg a Román Gyermekgyógyász Társaság elnöke, prof. dr. Doina Anca Pleșca által szerkesztett Tratat de pediatrie kézikönyv. A közel 900 oldalas gyermekgyógyászati szakkönyv fejezetei összesen 74 szerző keze alól kerültek ki.
A főszerkesztő így ír róla:
Tratatul de pediatrie se dorește a fi o lucrare complexă, actualizată și modernă, cuprinzând cele mai recente date din literatura de specialitate națională și internațională referitoare la patologia copilului, care să vină în sprijinul medicilor pediatri, medicilor de familie și nu numai. Acest tratat reprezintă un proiect de suflet, demarat de mai mulți ani, sub egida Societății Române de Pediatrie.
Az egyes fejezetek az alábbi 15 fő témakörbe csoportosulnak:
Tovább olvas ...A hemofília egy hosszantartó, krónikus betegség. Egy véralvadási zavar, amit egy a májban termelődő alvadásfaktor hiánya okoz. "A hemofília" esetén a VIII-as faktorból van kevesebb vagy hiányzik, "B hemofília" esetén a IX-es faktor mennyisége csökkent. A betegség súlyossága a faktor szintjétől függ:
Az A és B hemofília csak a férfiakat érinti és általában halmozódik egy családon belül. Ritkán előzmények nélkül is megjelenhet, vagyis egy olyan családban, ahol addig még senki sem volt hemofíliás.
A hemofília nem gyógyítható, de a legtöbb betegnél felnőtt korban csökken a faktorszükséglet, ezért kevesebb beavatkozást igényel. Szerencsére egy kezelhető betegségről van szó. Az alvadási faktorok pótolhatók és így a vérzések megállíthatóak, sőt ki is védhetőek. A VIII-as és IX-es faktor megtalálható a vérplazmában, ezért az első hemofíliás gyógyszer az emberi vérplazma volt. Ez a kezelés ellenben nagyon sok komplikációval járt: allergiás reakciók, fertőzések (hepatitisz, HIV, stb), ezért kiszűrték és koncentrálták, külön a VIII és külön a IX-es faktorokat, több ember vérplazmájából. Az előállított gyógyszereket ellenőrizték és sterilizálták. Így alakították ki a plazma-derivátumokat, amelyek sokkal biztonságosabbak. Később laboratóriumi körülmények között fejlesztették ki a VIII-as és IX-es faktort, amelyeket rekombinánsoknak neveztek el. A rekombinánsok nem okozhatnak fertőzést, de ezeknek is vannak hibái, amelyeket majd megemlítek. A faktorok legnagyobb "hibája", hogy intravénásan lehet csak beadni őket, ami még egy felnőtt esetében is problémát jelent.
Tovább olvas ...