A székrekedés az egyik leggyakoribb gyomor-bélrendszeri rendellenesség gyermekeknél, mely általában funkcionális (működési zavar), de ritkán komolyabb szervi okai is lehetnek. Székrekedés akkor áll fenn, ha a székletürítés ritka (heti 3-nál kevesebb), a széklet kemény, ürítése fájdalmat okoz.
A székrekedés gyakoribb okai:
♦ működési zavar: helytelen táplálkozás, csecsemő étrendváltása, kevés folyadékbevitel, mozgásszegény életmód, pszichés tényezők (bilire szoktatás során, székletvisszatartás iskolai környezetben, egyéb helytelen székletürítési szokások miatt); alkati jellegzetességek és családi hajlam is hozzájárulhat a kialakulásához.
♦ szervi betegség: Hirschsprung-kór, neurológiai vagy anatómiai eltérések, gyógyszerek mellékhatásai (pl. antihisztaminok, vaskészítmények, kalcium tartalmú gyógyszerek stb.), anyagcsere-betegségek, tehéntejfehérje-allergia, felszívódási zavarok.
Következmények
A kezeletlen székrekedés komoly következményekkel járhat: végbélnyílás berepedés, végbélelőesés, aranyér, annak vérzése, akaratlan székletcsorgás (encopresis), vizeletfertőzések. Az első fájdalmas székelés után a gyermek félni fog és visszatartja a székletet. Amennyiben többször ismétlődik ez a panasz, a gyermek a székletvisszatartást akaratlanul megtanulja. A belek kitágulnak a nagy mennyiségű visszatartott széklet miatt, az besűrűsödik, szilárdabbá válik és egyre nehezebben, hosszasabban és fájdalmasabban ürül ki. Ennek az ördögi körnek a megszakításához szeretetteljes türelem, tapintat és kitartás kell.
Kezelés
A kezelés időigényes, több hónapig, akár egy évig is eltarthat.
♦ bélrendszer kiürítése: első lépésként a bélrendszer kiürítése szükséges, rendszerint orvosi segítséggel. Főleg kisgyermekeknél ne próbálkozzanak otthon a szülők kúppal vagy mikroklizmákkal beavatkozni, mert sérülhet a végbélnyílás nyálkahártyája, fájdalmat okozva a gyermeknek, aki még nagyobb ellenállást fog mutatni a következő kezelések alkalmával.
♦ diéta: A gyermek rostokban gazdag ételeket fogyasszon (lásd alább), és kerülje a székrekedést okozó ételeket (pl. banán, csoki, sajt, túró, rizs, keménytojás stb.). Fontos a megfelelő mennyiségű folyadékbevitel, azonban tehéntejből legfeljebb napi 500ml-t fogyasszon.
♦ testmozgás: a belek mozgásba hozását segíti (kerékpározás, séták a barátokkal, kötélugrás, labdajátékok). Iskolás gyermekek esetén ez inkább délután lehetséges, amikor nem kell az iskolapadban ülniük.
♦ gyógyszeres kezelés: rendszerint csak gyógyszeres kezeléssel érhető el, hogy hónapokon keresztül ne legyen a gyermeknek kemény széklete. Erre több típusú gyógyszer is rendelkezésünkre áll (pl. laktulóz, trimebutin, paraffinolaj, macrogolok). Mivel a kezelés hosszú és minden gyógyszernek vannak mellékhatásai, mindenképpen orvosi felügyelet alatt kell végezni.
♦ székelési szokás kialakítása (toilet training): A gyógyszeres kezelést általában csak azoknál lehet abbahagyni, akik kialakítják a napi székelési rutint. A gyermeket minden nap meghatározott időben (legtöbben felkelés vagy reggelizés utánra időzítik) bilire vagy WC-re kell ültetni kb. 10 percre. A kicsi kaphat egy kanál bélmozgató folyadékot (egy éves kor felett pl. méz vagy olaj) vagy valami rágnivalót a kezébe. Nem baj, ha az első időszakban nincs eredmény. A gyermek szokja meg, hogy ez kötelező program, ami nem okoz fájdalmat. Természetesen ezt a rutint, időpontot lehet módosítani a gyermek és a család életvitele függvényében. Az új szokás csak akkor alakítható ki, ha a szülő kitartó és következetes, de kedvességgel és játékosággal szép eredményeket lehet elérni. Ajánljuk a bilikönyvek (Alona Frankel: Bilikönyv) használatát.
Rostban gazdag ételek:
♦ zöldség- és főzelékfélék képezzék az étrend alapját.
♦ legmagasabb a rosttartalma a száraz hüvelyeseknek (bab, borsó, lencse)
♦ kukorica, zöldborsó, petrezselyemgyökér, káposztafélék, sóska, paraj, gomba, paradicsom, zöldpaprika, uborka, sárgarépa, hagyma stb.
♦ gyümölcsök: málna, ribizli, eper, szőlő, barack, szilva, alma, körte, füge. Aszalt szilva, szilvalekvár, szilvabefőtt.
♦ étkezési búzakorpa, zabkorpa, gabonapelyhek (rozs, zab, búza), hajdina, köles, barna rizs, teljes kiőrlésű lisztek,
♦ barna, magos kenyerek, péksütemények, korpás pogácsa,
♦ olajos magvak (dió, mák, mogyoró, kókuszreszelék, tökmag).
Felelős szerkesztők: Dr. Tóth Zsuzsa és Dr. Kelemen Izabella
A D-vitamin (kalciferol) zsírban oldódó vitamin. Legaktívabb formája a D3-vitamin (kolekalciferol), amely bőrben, ultraibolya sugarak (napsugárzás) hatására keletkezik. Gyermekek és fiatalok bőrében kb. kétszer olyan intenzíven képződik D-vitamin, mint az idősekében, de ezt a folyamatot több tényező befolyásolhatja: az éghajlat, a légköri szennyeződés, a napozás, a szabadban való tartózkodás, a bőr festenyzettsége (a sötét bőrszín hátrányt jelent), genetikai tényezők. Nagyon kis mennyiségben ételekből is hozzájuthatunk D-vitaminhoz. D-vitaminban gazdag a máj, tojássárga, halmájolajok és a D-vitaminnal dúsított termékek.
Tovább olvas ...Kedves Kollégák! Kedves szülők, érdeklődők!
Egyfajta "kulturális késést" próbálunk behozni, amikor a gyermek.ro honlapot elindítjuk. Az élet számos területén megfigyelhetjük, hogy az anyagi kultúra gyors változásaihoz a szellemi kultúra csak nagy késéssel alkalmazkodik - ezt hívja a szakirodalom kulturális késésnek [1]. Jó példa erre a tömeges elhízás: a munkavégzésben bekövetkezett változásokkal párhuzamosan még nem változtak meg az étkezési szokások. De kulturális késés az is, hogy az orvosok passzív felhasználók az internet virtuális terében, miközben betegeik (egészséggel kapcsolatos) internethasználata exponenciálisan nő.
Tovább olvas ...A ping-pong törés, valójában nem törés, hanem fokális benyomat a koponyán. Csaknem mindig újszülöttekben észlelhető, a koponyacsont nagyfokú plaszticitása kell a kialakulásához.